HTML

Budapestdecsodas

Budáról+Pestről minden fontos információ, érdekességek!

Etarget hírdetés

Bejegyzések

Friss topikok

  • mihalytoth: A BKV hajók menetrendjét eleddig homályos okból csak letölthető 2 megás PDF-ben lehetett elérni, m... (2012.07.17. 21:39) Első útján a BKV hajója - LIVE

Címkék

Partnerek

  Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

Indavideó

Indafotó képek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Önkormányzat és közigazgatás

2011.12.12. 11:16 rakiczki

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal. A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett megosztott forrás, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros. A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is. A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, mely a törvény szerint a főváros feladata, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozik, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is. Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket. A főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben, 5%-os bejutási küszöb mellett. A főváros polgárainak kell a legtöbb szavazólapot kitölteniük a helyi önkormányzati választások során, szám szerint négyet: főpolgármester-jelöltre, polgármester-jelöltre, a lakóhelyüket a kerületben képviselő egyéni képviselőjelöltre, valamint a Fővárosi Közgyűlésbe bejuttatni kívánt párt, civil szervezet listájára kell szavazniuk. Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott. 1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten. 1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre. Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására.[13] Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer) A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Tabán (I.), Víziváros (I/II.), Krisztinaváros (I/XII.), Gellért-hegy (I/XI.), Országút (II.), Óbuda (III.), Pesten pedig a Belváros, Lipótváros (V.), Az egyik megváltoztatott nevű tér (Roosevelt térről Széchenyi István térre) a lánchíd Pesti hídfőjénél a Gresham-palota előtt, a háttérben a Szent István-bazilika Terézváros (VI.), Erzsébetváros (VII.), Józsefváros (VIII.), Ferencváros (IX.). A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest (IV.), Pestszentlőrinc (XVIII.), Kispest (XIX.), Csepel (XXI.), Soroksár (XXIII.) stb. Budapest fennállása óta összesen hétszer esett át nagyobb közterület átnevezési kampányokon, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen jelentősebb politikai vagy történelmi változáshoz, eseményhez kapcsolódnak. A fővárosban a XX. században történt utcanév-változások harmadik nagy korszakának a kommunista hatalomátvétel óta a rendszerváltás utáni tekinthető. Az akkoriban még markánsan antikommunista SZDSZ vezette Fővárosi Közgyűlés száműzte az egykori Kádár korszak ideológiájának jelképeit, szobrait és neveit a budapesti utcákról és terekről. Többek között így lett a Népköztársaság útjából Andrássy út, a November 7-e térből Oktogon, Marx térből Nyugati tér, a Lenin körútból Erzsébet és Teréz körút. Vörös hadsereg útjából a külső Üllői út és Hűvösvölgyi út, Felszabadulás térből Ferenciek tere, Engels térből Erzsébet tér, Élmunkás térből Lehel tér, Dimitrov térből Fővám tér, a Mártírok útjából Margit körút, a Majakovszkij utcából Király utca, Münnich Ferenc utcából Nádor utca, a Kun Béla térből Ludovika tér, Szakasits Árpád utcából Etele út, a Hámán Kató utcából Haller utca, a Fürst Sándor utcából Hollán Ernő utca, a Sallai Imre utcából Tátra utca, Néphadsereg utcából Falk Miksa utca, Zalka Máté térből Liget tér, Landler Jenő utcából István utca, a Vörös fény utcából Nemes utca stb. Ezt – a sokáig utolsó – átnevezési hullámot később csupán apróbb változtatások követték. A korábbi SZDSZ-t váltó Fidesz-KDNP vezetés döntéseként Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán. Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II. János Pál pápa térre, a Roosevelt térről Széchenyi István térre, a Lágymányosi hídról Rákóczi hídra való átnevezés. Más átnevezések jórészt a Tanácsköztársaságban, a kommunista mozgalomban és az ellenállásban szerepet játszó személyiség nevét váltották fel[forrás?] többek közt Sinkovits Imre, Domján Edit, Romhányi József, Simándy József, valamint az Aranycsapatból ismert Hidegkuti Nándor és Zakariás József tiszteletére. Egyes – addig névtelen – helyszínek ugyanakkor nevet kaptak, így a Margit híd budai hídfőjénél található közterület az Elvis Presley tér nevet vette föl, az énekesnek az 1956-os forradalom melletti kiállására emlékezve, egy XVII. kerületi tér pedig Wass Albert nevét kapta meg. A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja).[15][16][17] Az átnevezések az utóbbi hónapok Budapestet érintő intézkedései közül a legnépszerűtlenebbnek bizonyultak: a Policy Solutions kutatásában szereplő mindegyik átnevezést elutasította a budapestiek többsége.[18] A Moszkva tér átnevezését az orosz külügyminisztérium is nehezményezte,[19] a Népszava tudomása szerint pedig Roosevelt unokája levélben fordult Tarlós Istvánhoz, csalódottságát kifejezve.[20] A 3-as metró Ferenc körút megállója és a négyes-hatos villamos Üllői út megállója egyúttal a Corvin negyed nevet kapta a nem sokkal korábban átadott Corvin sétány városnegyed tiszteletére (ennek költségeit az ingatlantulajdonos viselte); a Stadionokat pedig a Puskás Ferenc stadionra nevezték át. Összesen 18 állomás neve változott meg, több mint nyolcvan viszonylatot érintve. A közterületek nevének módosítása mellett építkezés, megállóhely-áthelyezés, valamint az APEH nevének változása (NAV) indokolta az átnevezéseket.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestvaros.blog.hu/api/trackback/id/tr294489864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása