HTML

Budapestdecsodas

Budáról+Pestről minden fontos információ, érdekességek!

Etarget hírdetés

Bejegyzések

Friss topikok

  • mihalytoth: A BKV hajók menetrendjét eleddig homályos okból csak letölthető 2 megás PDF-ben lehetett elérni, m... (2012.07.17. 21:39) Első útján a BKV hajója - LIVE

Címkék

Partnerek

  Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

Indavideó

Indafotó képek

Naptár

február 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28

Gazdaság

2011.12.28. 11:15 rakiczki

Budapest nagyvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt.[22] A főváros ipara a virágkorát leginkább a kiegyezéstől az első világháborúig élte. A két világháború között a trianoni békeszerződés, illetve az ország nagy részének elvesztése, később a Nagy gazdasági világválság nehezítette a fejlődést. A második világháború után egy rövid kezdeti fellendülést követően azonban az 1960-as évektől megkezdődött a főváros ipari súlyának fokozatos visszaesése. Ez a tendencia az 1990-es évek elejétől egyre erősödött. A budapesti ipar ebben az időben látványos méretű szervezeti átalakuláson ment keresztül: sorra szűntek meg, vagy váltak szét kisebb egységekre nagy múltú, sok esetben egykori világhírű cégek (Ganz–MÁVAG, Óbudai Hajógyár, Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár, Láng Gépgyár, Csepel Művek, Ikarus. Orion, Magyar Optikai Művek, Mechanikai Művek stb.) Az Országház ülésterme A rendszerváltás után a szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén. Térségében a legkisebb a munkanélküliség és a legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem. Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Chinoin, Richter Gedeon. A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Aegon, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját. A főváros a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra. A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum [23] alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky Frigyes báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.[24] A Podmaniczky Program 130 projektet tartalmaz. Ezek közül a szerzők lehatároltak egy 101 programelemből álló Magprogramot, amit úgy tekintettek, hogy mindenképpen megvalósítható a fejlesztési periódusra rendelkezésre álló 490 milliárd forintos fővárosi önerő felhasználásával. A tényleges fejlesztési költségvetést azonban a Podmaniczky Programtól függetlenül fogadta el a főváros. A kiválasztott 23 kulcsprojektet az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési alapjai igénybevételével kívánja a főváros finanszírozni.[25] A revideált költségvetési lista alapján (a fővárosi önerőt tekintve) az élen a metróépítés (97,4 milliárd forint – 20%), a leginkább kátyúzást jelentő útfelújítások (81,5 milliárd forint – 17%), és a csepeli szennyvíztisztító és kapcsolódó beruházásai (59 milliárd forint – 12%) állnak.[26] A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomórészben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt sokszor nehéz megvalósítani. Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti. Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-ás autóút, melynek teljes kiépítése után a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás. Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Becslések és szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt A Belvárostól 15 kilométerre lévő Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 1950. május 7-én adták át a forgalomnak. 1985-ben (Ferihegy 2A) majd 1998-ban (2B) megnyitották az új terminálokat. Ezt követően Ferihegy 1-et – teljes felújítás után – 2005. szeptember 1-étől a fapados járatok vehették birtokba. Jelenleg a Ferihegy 2 A terminálja a schengeni gépek le- és felszállóhelye, a B terminál pedig a nem-schengeni légitársaságoké. Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 3 metróvonal, 4 HÉV-vonal, 29 villamosjárat[27] és több mint 200 autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a sikló, libegő, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyermekvasút és kishajó. Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet. A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő InterCity járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar. A Duna főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A pesti és budai oldalt, illetve a Csepel-szigetet 11 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestvaros.blog.hu/api/trackback/id/tr934489863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.