HTML

Budapestdecsodas

Budáról+Pestről minden fontos információ, érdekességek!

Etarget hírdetés

Bejegyzések

Friss topikok

  • mihalytoth: A BKV hajók menetrendjét eleddig homályos okból csak letölthető 2 megás PDF-ben lehetett elérni, m... (2012.07.17. 21:39) Első útján a BKV hajója - LIVE

Címkék

Partnerek

  Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

Indavideó

Indafotó képek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Budapest története

2012.04.22. 17:04 rakiczki

Budapest területén már több mint 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az I. sz. elején a rómaiak vették birtokba ezt a területet, megalapították Alsó Pannónia tartomány fővárosát. A Duna nyugati partján katonai támaszpont és polgári városrész jött létre. I-IV. századi épületmaradványok még ma is láthatók a főváros területén. Az V. sz. elején nomád népek, a hunok igázták le a várost. A monda szerint a hunok vezérének, Attilának bátyjáról nevezték el a várost Budának. A hun birodalom felbomlása után az avarok telepedtek itt meg. A magyar törzs Árpád vezetésével 896-ban érkezett ide. A település a századok folyamán fokozatosan fejlődött. Az 1241-es tatárjárás komoly károkat okozott. A város virágkorát Zsigmond (1387-1437) és Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt élte. A király halála után politikai és gazdasági hanyatlás következett. 1526-ban a magyar sereg Mohácsnál csatát vesztett a török seregekkel szemben. Az ország három részre szakadt, török, Habsburg- és Szapolyai-uralom alá tartozó területekre. 1541-ben Buda török kézre került, ezzel kezdetét vette a 150 éves török hódoltság. 1686-ban sikerült Budát a törököktől visszafoglalni a Habsburg-csapatok segítségével. Az ostrom során a három város, a Duna bal partján levő Pest, a jobb partján levő Buda és a tőle északra elterülő Óbuda komoly károkat szenvedett. A lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult. A csata befejezése után a Habsburg-uralkodóház német lakosokat telepített itt le. Nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor jött létre a város területén megtalálható barokk épületek, templomok nagy része. A XIX. században Pest-Buda ismét a magyar gazdasági, politikai élet központjává vált. Itt koncentrálódtak a kormányhivatalok, országos intézmények. A három város rohamosan fejlődött. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda Budapest néven egyesült. Vízvezeték- és csatornahálózat épült, megindult a lóvasút, villamosvasút, majd 1896-ban Európa első földalatti vasútja. A két világháború komoly károkat okozott, a műemlékek nagy része megsérült, illetve elpusztult. A város 1945. február 13-án szabadult fel. Az újjáépítés során jött létre a ma látható lakótelepek és gyárak többsége. 1970-ben adták át a metró első vonalát. A Vár IV. Béla király a tatárjárás után, 1241-ben határozta el, hogy Budán várat építtet, amely ellenáll a barbár támadásoknak. A védelmet jelentő vár környékén a XIII. századra jelentős település alakult ki. A vár századokig a magyar királyok ideiglenes szálláshelyeként szolgált. A várpalota fénykora Mátyás király uralkodása idején volt. Ekkor nyerte el végleges kiterjedését, az ország gazdasági, politikai, kulturális központjává vált. 1541-ben Buda vára török kézre került. Ebből a korból épen maradt török emlékünk Gül Baba sírkápolnája és néhány fürdő, melyeket a Gellért püspökről elnevezett Gellérthegy táplál gyógyhatású forrásokkal mind a mai napig. A volt európai hírű reneszánsz várpalota az 1686-os visszafoglaláskor a több hónapos ostrom alatt megsemmisült. 1873-ban, mikor magalakult a három város egyesítéséből (Pest, Buda, Óbuda) az új főváros a várnegyed és környéke újra fejlődésnek indult. Ekkor épült a Halászbástya, épült újjá a Mátyás-templom. Ekkor határozták el a Gellérthegy fásítását, lejtőin sétautak kiépítését. A második világháború nagy pusztítást végzett. A háború utáni helyreállításkor az időközben feltárt középkori kulturális értékeket is figyelembe véve alakították ki a vár és környéke mai arculatát. A Belváros A Belváros, illetve a régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a XV. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541-1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. A Margitsziget Története a római korra nyúlik vissza, Pannónia provincia része volt. Első Árpád-házi királyaink idején már Nyulak szigeteként emlegetik, mai nevét, melyet Árpád-házi Margitról kapott, a XIV. sz. óta viseli. A sziget területe 96,5 hektár, hossza 2,5 km. A XII. században szerzetesek otthona volt. A török uralom idején épületeinek nagy része elpusztult. 1908-ban közkertté nyilvánították. A Tanácsköztársaság idején (1919) nyitották meg a nagyközönség számára. Itt található az első feltárt magyar kertművészeti emlék is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert. A sziget nagy kertészeti rendezése 1911-ben kezdődött. Növényritkaságai közül említést érdemel a szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a 140-150 éves platánfák. Az 1920-as években 6 km hosszú sétautat építettek. A szigeten lóvasút közlekedett, majd 1925-ben megindult az első autóbuszjárat. A szigetet két oldalról lehet megközelíteni, északon az Árpád hídról, délen pedig a Margit hídról. A szigetre ezenkívül kishajóval is eljuthatunk. A korlátozott autóforgalom, s így a jó levegő miatt kedvelt pihenő- és sétálóhelye a fővárosiaknak. Számos sportlétesítményt, illetve sportolásra alkalmas területet is találunk itt. A Városliget A főváros legnagyobb parkja. Területéről első okmányszerű adatok a tatárjárás idejéből valók, 1298 után több ízben volt az országgyűlés színhelye, és feltehető, hogy Mátyás király vadászkertként használta. 1514-ben itt volt Dózsa Györgynek, a parasztfelkelés vezetőjének szállása. 1799-ben Batthyány József a mocsaras területen tavat és két szigetet létesített. Ma az egyik szigeten a Széchenyi-fürdő helyezkedik el, a másikon a Vajdahunyad vára. Történetében kiemelkedő esemény a magyar állam megalakulásának 1000. évfordulójára rendezett millenniumi kiállítás (1896).

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestvaros.blog.hu/api/trackback/id/tr974500662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása