Budapestdecsodas

Az Egyetem térben még nagy lehetőségek vannak. Az ezen keresztülhaladó Belváros Új Főutcája projekt hozta újra divatba az Kisboldogasszony Templom előtti területet, ahol nagyon kellemes, bámészkodós környezetben lehet ücsörögni - ha lenne elég ülőalkalmatosság. Egyelőre viszont, a a késő délutáni hűs árnyék ellenére nem tolonganak itt az emberek, tippem szerint a csalogató zöldfelület hiánya miatt.

A téren nemrég nyílt meg a Lila Körte nevű hely, ami tulajdonképpen egy kávézó és fagyizó egyben. Mi most, tekintve az időjárást, az utóbbira voltunk kíváncsiak.

A módszerem a szokásos: egy gombóc csokoládé, és egy különlegesség, amit szívesen kipróbálnék. Utóbbi célpont itt a gyömbéres mangó lett.

Ferencvárosnak a Nagykörúton kívül eső része nagyon tetszik nekem. Ha választanom kellene, melyik irányban szeretem legszívesebben elhagyni a bizonyos értelemben hálót jelentő pesti félkört (nagyvonalú vagyok, ezért hívom csak félkörnek), akkor sokat vacillálnék a Pozsonyi út, az Andrássy út és a Tompa utca között.

Errefelé ugyanis macskaköves utcácskák, a kapu előtt papucsban beszélgető emberek és néha egészen meglepő épületek jönnek szembe. Ha nem lenne bolondság ilyet állítani, azt mondanám, mediterrán hangulat lesz itt úrrá rajtam annak ellenére, hogy egyértelműen és visszautasíthatatlanul Budapest a háttér.

Nehéz elképzelni, hogy itt, a szűk utcákban villamosok forgolódtak, pedig a Budapest elveszett sínei blog leírása szerint a második világháború után, amikor a Petőfi híd a robbantástól romokban hevert, a villamosok itt fordultak meg, ez volt a végállomás. Be a Tompa utcán, bekanyarodva az Angyal utcába, ide:

Az utóbbi hetekben több helyről is azt hallottuk vissza, hogy az Egy nap a városban blog reklámposztok laza gyűjteménye. Eléggé bosszantó az ügy, főleg, mert nem igaz. Aztán tegnap megjelent egy különben kimondottan ötletes videó az Indexen, amit már vagy hatvanezren láthattak, és amiben a műsorvezető elkezdett poénkodni ezzel a pletykával. Mert vicces az Egy nap a városban blogot a pr-újságírás szinonimájaként emlegetni. Jó a humorunk (mi legalábbis annak tartjuk), de pontosan eddig a pillanatig volt részünkről tolerálható az ügy. Még akkor is, ha a konkrét esetről kiderült, hogy csak csipkelődésnek, iróniának szánták a készítők. Mi viszont szeretnénk reagálni, hogy megelőzzük a hasonló humorizálást, úgyhogy első körben vegyük át, mi az Egy nap a városban blog: egy olyan oldal, ami Budapest pozitív arcát mutatja be. Nem arról van szó, hogy mindenről jót írunk, nem.

Csak arról írunk, amiről jót lehet. Ez bevallottan nem újságírás, mert az újságíró a negatív hírekre és kritikákra koncentrál: ezzel lehet nagyobb sikert aratni, így lehet viccesnek, erőteljesnek tűnő cikkeket, videókat létrehozni. Amit mi csinálunk, az inkább küldetés, egyetlen céllal: Budapest jobbá tételével. A kedvenc helyeinket kiemeljük, az átlagosakkal nem foglalkozunk, rosszakról meg csak akkor írunk, ha nagyon rosszak. Ettől más a mi blogunk. Emiatt szeretik annyian ezt a szigetet a fikatengerben. De az egész nem ér semmit, ha csak mi védjük meg magunkat. Szóval most segítséget kérünk. A blog indulása óta több száz helyről, kiállításról, étteremről, eseményről írtunk mindenféle ellentételezés nélkül. Időnként persze megkeresnek, sőt, meghívnak minket helyek, ahogy ti is gyakran ajánlotok egy rakás figyelemreméltó célpontot, és mi ennek örülünk. Együtt fedezzük fel a várost, ömlik az információ, lehet válogatni.

Az viszont, hogy ezekre az ajánlásokra elmegyünk-e, hogy a meghívásokat elfogadjuk-e, pláne, hogy írunk-e róluk, sosem volt pénzkérdés. Egyetlen kritérium van: megérdemli-e a hely, hogy bemutassuk, ajánljuk nektek, vagy sem. Jobb-e Budapest attól, hogy működik, vagy sem. A blogon bemutatott helyek tulajdonosainak túlnyomó többsége azonban nem is tudta, hogy a helyszínen jártunk, majdnem mindig inkognitóban, saját költségen, a saját pénzünkből teszteltük végig a helyeken, hogy nektek könnyebb dolgotok legyen, és Budapest jobb irányba induljon el. A blog egyenlege erősen negatív, minden reklám mellett is több pénzt toltunk eddig bele, mint amennyi visszajött belőle.

Szeretjük, ezért működik. Eddig nem kértünk semmit az inkognitóban tesztelt helyek vezetőitől, tulajdonosaitól a munkánkért cserébe, de most igen: szeretnénk megvédeni azt, amit veletek együtt létrehoztunk, és egyúttal súlytalanná tenni az alaptalan pletykákat. Szóval arra kérjük a blogon szereplő helyek tulajdonosait, üzletvezetőit, akiknek megérdemelten felpörgött az üzletük a posztjaink után, hogy kommenteljék be kapcsolatukat az Egy nap a városban bloggal: tudtak-e a tesztelésről, fizettek-e az írásért, vagy csak ajándékba kapták a forgalomnövekedést? Az olvasókat, titeket meg arra kérünk, hogy like-oljátok ezt az írást, hogy minél több helyre eljusson, hogy minél több étteremből, szórakozóhelyről, intézménytől jöjjön olyan komment, ami helyre teszi a dolgokat, és segít minket abban, hogy közösen még jobb hellyé tegyük Budapestet.

Akik nem ismerik a The Sunt, azoknak elég talán, ha annyit mondok, hogy olyan, mint a Blikk, csak épp 2,5 milliós a példányszáma és egyes felmérések szerint több mint hétmillióan olvassák rendszeresen. Elég nagy kutyáról van tehát szó. Éppen ezért van jelentősége annak, hogy a lap egy hosszabb összeállítást közölt Budapestről, aminek a végén melegen ajánlották a várost a brit turistáknak. Két csomagot is összeállítottak az olvasóknak: egyet a gyerekes látogatóknak, egyet meg a gyermek nélkülieknek. Akik gyerekkel jönnek, azok a Sun szerint jól teszik, ha a Novotel Danube-ban szállnak meg, majd a Gerbeaud-ban esznek.

Ezután okvetlenül látogassanak el a Városligetbe, nézzék meg a Disney-szerű Vajdahunyad várát, végül a Széchenyi fürdőt. Kötelező még felkeresniük a Vásárcsarnokot, és akkor sem csalódhatnak, ha az estét és a vacsorát egy hajón töltik. A gyermek nélkül érkező pároknak ezzel szemben a Palazzo Zichy-t ajánlják, meg a Costest, amiből arra következtetek, hogy a gyerek a briteknél is drága holmi. Evés után a Sun szerint érdemes felkeresni a Szoborparkot és a Terror házát, hogy kellően elszomorodjanak az amúgy is idegesítően jókedvű turisták, majd jöhet egy kis belvárosi shopping, végül a nap lezárása egy romkocsmában: a lap konkrétan a Szimplát ajánlja. Hát így. Nem tudom, hogy a cikket megtámogatta-e a Magyar Turizmus Zrt, de ha igen, akkor ezúttal jó helyre ment a pénz.

"Ferencváros" a főváros IX. kerületének régi-új neve. A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónralépésének alkalmából kapta nevét. Az 1879-ben Pest, Buda és Óbuda egyesítésével kialakult Budapest kerületei közül, a IX-es sorszámot kapta az akkor már a mai kiterjedésével azonos városrész. A főváros jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetének két "sugara" az Üllői út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel. A Belső-Ferencváros a Kiskörút (Vámház krt.) és a Nagykörút (Ferenc körút) közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. Jellemző beépítése zárt sorú, három-négy-öt emeletes századforduló környékén épült bérházakkal, jelentős számú intézménnyel (Vámház, ma Közgazdaságtudományi Egyetem, Központi Vásárcsarnok, Iparművészeti Múzeum) A városrész beépítése gyakorlatilag befejezett, alig néhány üres telek és bontandó épület kínál foghíj- beépítési lehetőségeket. Folyamatban van ennek a városrésznek az összehangolt parkolási, közlekedési fejlesztése, a Ráday utca forgalomcsökkentése illetve sétálóutcává történő kialakítása, kulturális, szórakoztató, üzleti jelleggének kiemelése. A Középső-Ferencváros a Nagykörút és a Haller út közötti terület. A Haller út, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A Középső-Ferencváros Mester utca és Üllői út közötti részen a nyolcvanas évek végén elkezdődött városrehabilitáció nyomán jelenleg is élénk magánépíttetői tevékenység folyik. A százéves szegényes bérkaszárnyák és a még régebbi, falusias házak helyén egyedi tervezésű társasházak épülnek, a budapesti átlagnál lényegesen nagyobb számban. Az Önkormányzat 1990-98 között több mint 4,5 milliárd forintot fordított erre a célra. A látványos eredményekkel párhuzamosan egyre növekedett az akció elismertsége. 1995-ben megnyertük a Fővárostól az Év lakóháza címet, 1996-ban a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a Hild érmet, 1997-ben az országos ingatlanfejlesztési nívódíjat és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter különdíját, 1998-ban a FIABCI nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázatán a közcélú beruházások kategóriájának 1. díját (az ingatlanfejlesztési szakma "Oscar díját"). A jövőre vonatkozóan a környéken hagyományosan jelenlévő oktatási és egészségügyi intézmények bővítésére, a hozzájuk kapcsolódó beruházások elhelyezésére is lehetőséget ad ez a terület. A Soroksári út és a Vágóhíd utca menti terület a malmok és egyéb, mezőgazdasággal kapcsolatos ipari tevékenységek területe volt, lakóházakkal keverten. A maguk korában korszerű, a Ferencváros múlt századi fellendülését lehetővé tevő gyárak, üzemek mára elavultak, privatizáció kapcsán történő tulajdonváltásuk után is nehéz kérdés marad hasznosításuk vagy átépítésük. Hatalmas építési lehetőségeiket finanszírozó híján egyenlőre nem jutnak érvényre. A Könyves Kálmán körút és a Lágymányosi-híd kiépítése gyökeres változást hoz a környék életébe, néhány éven belül az Új-Lipótváros és Róbert Károly körút déli tükörképe alakul itt ki. A nagyszabású fejlesztési lehetőségek mellett megmarad a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények hagyományos zöldterülete. A Külső Ferencváros a kerület ipari területe három részre tagolódik. A Soroksári út - Gubacsi út - Külső Mester utca menti terület mezőgazdasági feldolgozó-ipari, nehéz- és hadiipari létesítményei a privatizáció kapcsán ezekben az években keresik új szerepüket. A feltétlenül megtartandó ipari karakter mellett várható a raktározási, valamint a kis- és nagykereskedelmi funkciók megjelenése. Sajnálatos, hogy ezzel párhuzamosan a környezetkímélőbb vasúti ellátást lehetővé tevő hagyományos iparvágány-hálózat rohamosan sorvad, annak ellenére, hogy a Külső Mester utca túlsó oldalán terül el az ország legnagyobb rendező pályaudvara. A Ferencvárosi Rendező Pályaudvar a Lágymányosi hídhoz és az újonnan kiépülő Könyves Kálmán körúthoz való csatlakozás lehetőségével egyedülálló utat nyit a nagyváros vasúton történő áruellátására. Mindez azonban a MÁV jelen lehetőségei és a vasúti szállítás egyenlőre alacsony presztizse miatt csak jövőbeli lehetőség. A Gyáli út menti, lényegesen újabb - ennek megfelelően korszerűbb - kevésbé beépített iparterület máris helyet adott néhány új beruházásnak, és az M5-ös út elkészülte után további fejlődése szinte biztosra vehető. A József Attila Lakótelep a főváros egyik legrégebbi és legbarátságosabb lakótelepe. Itt a Virágos Magyarország akció 1999 nyarán kezdődött el. A lakások nem teszik lehetővé több generáció együttélését, sőt sok gyermek felnevelését sem. Így a lakótelep a fiatal pároknak és az időseknek nyújt kellemes, parkos-ligetes, mégis városközeli lakóhelyet. A lakóházak már a tanácsi időszakban társasházzá alakultak, azóta sok lakossági egyeztetés után elkészült a lakótelep mai követelményeknek való megfelelését elősegítő értéknövelő felújítási terv. Folyamatban van a közlekedésfejlesztés ill. forgalomcsökkentés. Az itt élők nagy része nemcsak átmeneti lakóhelynek tekinti lakótelepi lakását, hanem szívügyének érzi, hogy a környezet valamint a kulturális, infrastrukturális ellátások minél színvonalasabbá váljanak.

Budapest (közkeletű rövidítése Bp.) Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld, illetve a Dunántúli- és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település. A város jelenlegi területén belül az egyik első ismert település a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél évszázados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja. A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 059 347 lakos volt, 1980-ban. Az 1990-es évek eleje óta viszont a népesség száma rohamosan csökken (1990–2005 között több mint 300 000 fővel). Ennek okai elsősorban a budapesti agglomeráció településeire való kiköltözés (szuburbanizáció), valamint a demográfiai hanyatlás felgyorsulása (születésszám visszaesése). Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található. Évente kb. 2,3 millió turista választja úticéljául Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb, magyar nyelvű) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat egyébként Széchenyi István gróf Világ című művéből származik (1831).[4] A városok egyesítésekor, 1872-ben már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet. A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai Vár megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (‘víz’) szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.[5] Pest nevének eredete egyes vélemények szerint[6] az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2).[7] Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet. Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Gellért-hegy, Tabán és Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. Óbuda területén az 1. század második felében jött létre Aquincum római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az 5. századig maradt fent. A magyar honfoglalás után valószínűleg Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szállása, és ez a település az Árpád-korban is fontos központ maradt. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna jobb partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel. A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult. A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-ei pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el. A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873. őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik. 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsaitól az ügyek intézését. Ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármester és a polgámester megválasztására pedig októberben került sor.) Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket. Az 1910-es népszámlálás 880 371 lakost talált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, Újpesten 55 ezret. A lakosság döntő többsége magyar nyelvű volt (85,9%), 9% vallotta magát németnek és 2,3% szlováknak. A vallási összetétel a következő volt: katolikus 59,9%, izraelita 23,1%, református 9,9%, evangélikus 4,9%. Az I. világháború végét a 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei zárták le. A Trianoni békeszerződés után a Horthy-korszak konszolidációja következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek a fővárosba. 1934-1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása. A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38 000 fő) pedig a 102 napig tartó ostrom során vesztette életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, és valamennyi hidat felrobbantották. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be, hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek az ostrom pusztítására. Sok értékes épületet lebontottak vagy nem a korábbi formájával egyezően, esetleg csak egyszerűbb megoldásokkal rekonstruáltak. Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), aminek révén létrejött Nagy-Budapest.[8] Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az 1956-os forradalom kitöréséhez vezetett és annak utcai harcai rázták meg a várost. A 1960-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire. A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. Területét az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a fővárost. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Margit-sziget madártávlatból A Duna a főváros vízszükségletének bázisa. (2010-ig egyben szennyvizének felének is befogadója volt.) Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának. Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület. Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe. Budapest a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15.[9] A napsütéses órák száma évi 2040.[10][11] A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az őszi időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés. « A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható. » Budapesten a 2010-es évi adatok alapján 1 millió 721 ezer fő, az ország népességének 17%-a élt. Budapest az ország legsűrűbben lakott települése: 2010-ben egy km²-en 3278 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és 30 700 között szóródik. Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a 19. század utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az 1960-as évek közepéig folytatódott, de forrása az 1950-es évek végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az 1990-es évektől a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A 2001. évi – népszámlálás adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent 1990-hez viszonyítva. Az 1990-es években az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és Pest megye képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, a szuburbanizáció következménye volt. A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2001. év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt. Budapesten a 2001. februári adatok szerint mintegy 756 ezer háztartás volt. Közülük minden harmadik háztartás egyszemélyes. A fővárosban száz háztartásra 229 személy jut, 31 fővel kevesebb, mint az országban átlagosan. A mutató értéke az országban Budapesten a legalacsonyabb. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb: ezer férfira 1166 nő jut, mely 70-nel több az országos átlagnál. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a főváros lakónépességének 2,2%-a, mintegy 40 ezer személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány és német nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben: a cigányság létszáma meghaladja a 12 ezer főt, a német nemzetiségieké a 7 ezer főt. Budapesten – az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére – a fejlett nyugat-európai országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai: 1999-ben a férfiaknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A csecsemőhalálozások száma és aránya csökkent, bár az európai fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a főváros lakosságának többsége, 63,5%-a vallja magát valamely keresztény felekezet tagjának, ez az arány az országos átlagnál majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta magát római katolikusnak, 12,6%-a reformátusnak, 2,6%-a evangélikusnak, 1,6%-a görög katolikusnak és 1,2% más keresztény felekezetekhez tartozónak. Viszont az országos átlagnál nagyobb arányban képviseltették magukat a következő csoportok: a fővárosiak 0,5%-a vallotta magát izraelitának, 0,3%-a más vallási közösségek tagjának, 19,5%-a egyházhoz-felekezethez nem tartozónak, 15,1% pedig nem kívánt válaszolni.

A Challenger utolsó legénysége Életüket vesztették 1986. január 28-án, a 73,618 másodperccel a 11:38,00010-kor indított start után, 13 800 m magasságban, körülbelül kétszeres hangsebességnél bekövetkezett robbanás során, az 1,1 milliárd dollár értékű űrrepülőgép 51-L jelű misszióján, a houstoni űrközpont fölött, az északi szélesség 28,64. foka és a nyugati hosszúság 80,28. foka térségében. Francis Dick Scobee parancsnok, 46 éves, a légierő őrnagya, Auburn, Washington Michael Smith másodpilóta, 40 éves, haditengerészet, Morhead City, Észak-Karolina Ellison Onizuka kutató űrhajós, 39 éves, a légierő őrnagya, Kealakekua, Hawaii Judith Resnik kutató űrhajós, 36 éves, a tudományok doktora, Akron, Ohio Ronald McNair kutató űrhajós, 35 éves, a tudományok doktora, Lake City, Dél-Karolina Gregory Jarvis műhold-specialista, 41 éves, műholdmérnök, Detroit, Michigan Christa McAuliffe, 37 éves, tanár, Concorde, New Hampshire 0,678 s szürke füst a jobb oldali rakéta leghátsó illesztési pontjánál 0,836-2,5 nyolc, egyre sötétebb füstpamacs 2,733 az űrhajó maga mögött hagyja a füstöt 3,375 láthatók a szürke pamacsok a Challenger mögött 58,788 fény jelenik meg ott, ahol korábban füstölt a tolórakéta 59,262 a tűz jól kivehető; a komputerek először jeleznek eltérő tolóerőt a jobb és bal oldali tolórakétákban 64,60 az égés színe megváltozik: a hidrogén is szivárog 72,20 lepattan a tolórakétát az üzemanyagtartályhoz rögzítő merevítő a rakéta elfordul a felső rögzítési pont körül a kiáramló hidrogén nyomást gyakorol a tartály belső válaszfalára a rakéta beledöf a tartály oldalába és kiszabadítja az oxigént 73,137 fehér pára jelzi az oxigén kitörését 73,618 a Challenger darabokra hullik A katasztrófa kivizsgálására alakult bizottság 1986. február 6-án tett esküt. Elnöke William Rogers volt külügyminiszter. 13 tagja között volt Charles Yeager tábornok, az első hangsebességet túllépett ember, Neil Armstrong, az első Holdra lépett ember és Sally Ride, az USA első űrhajósnője.

Budapest területén már több mint 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Az I. sz. elején a rómaiak vették birtokba ezt a területet, megalapították Alsó Pannónia tartomány fővárosát. A Duna nyugati partján katonai támaszpont és polgári városrész jött létre. I-IV. századi épületmaradványok még ma is láthatók a főváros területén. Az V. sz. elején nomád népek, a hunok igázták le a várost. A monda szerint a hunok vezérének, Attilának bátyjáról nevezték el a várost Budának. A hun birodalom felbomlása után az avarok telepedtek itt meg. A magyar törzs Árpád vezetésével 896-ban érkezett ide. A település a századok folyamán fokozatosan fejlődött. Az 1241-es tatárjárás komoly károkat okozott. A város virágkorát Zsigmond (1387-1437) és Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt élte. A király halála után politikai és gazdasági hanyatlás következett. 1526-ban a magyar sereg Mohácsnál csatát vesztett a török seregekkel szemben. Az ország három részre szakadt, török, Habsburg- és Szapolyai-uralom alá tartozó területekre. 1541-ben Buda török kézre került, ezzel kezdetét vette a 150 éves török hódoltság. 1686-ban sikerült Budát a törököktől visszafoglalni a Habsburg-csapatok segítségével. Az ostrom során a három város, a Duna bal partján levő Pest, a jobb partján levő Buda és a tőle északra elterülő Óbuda komoly károkat szenvedett. A lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult. A csata befejezése után a Habsburg-uralkodóház német lakosokat telepített itt le. Nagyszabású építkezések kezdődtek, ekkor jött létre a város területén megtalálható barokk épületek, templomok nagy része. A XIX. században Pest-Buda ismét a magyar gazdasági, politikai élet központjává vált. Itt koncentrálódtak a kormányhivatalok, országos intézmények. A három város rohamosan fejlődött. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda Budapest néven egyesült. Vízvezeték- és csatornahálózat épült, megindult a lóvasút, villamosvasút, majd 1896-ban Európa első földalatti vasútja. A két világháború komoly károkat okozott, a műemlékek nagy része megsérült, illetve elpusztult. A város 1945. február 13-án szabadult fel. Az újjáépítés során jött létre a ma látható lakótelepek és gyárak többsége. 1970-ben adták át a metró első vonalát. A Vár IV. Béla király a tatárjárás után, 1241-ben határozta el, hogy Budán várat építtet, amely ellenáll a barbár támadásoknak. A védelmet jelentő vár környékén a XIII. századra jelentős település alakult ki. A vár századokig a magyar királyok ideiglenes szálláshelyeként szolgált. A várpalota fénykora Mátyás király uralkodása idején volt. Ekkor nyerte el végleges kiterjedését, az ország gazdasági, politikai, kulturális központjává vált. 1541-ben Buda vára török kézre került. Ebből a korból épen maradt török emlékünk Gül Baba sírkápolnája és néhány fürdő, melyeket a Gellért püspökről elnevezett Gellérthegy táplál gyógyhatású forrásokkal mind a mai napig. A volt európai hírű reneszánsz várpalota az 1686-os visszafoglaláskor a több hónapos ostrom alatt megsemmisült. 1873-ban, mikor magalakult a három város egyesítéséből (Pest, Buda, Óbuda) az új főváros a várnegyed és környéke újra fejlődésnek indult. Ekkor épült a Halászbástya, épült újjá a Mátyás-templom. Ekkor határozták el a Gellérthegy fásítását, lejtőin sétautak kiépítését. A második világháború nagy pusztítást végzett. A háború utáni helyreállításkor az időközben feltárt középkori kulturális értékeket is figyelembe véve alakították ki a vár és környéke mai arculatát. A Belváros A Belváros, illetve a régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a XV. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541-1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. A Margitsziget Története a római korra nyúlik vissza, Pannónia provincia része volt. Első Árpád-házi királyaink idején már Nyulak szigeteként emlegetik, mai nevét, melyet Árpád-házi Margitról kapott, a XIV. sz. óta viseli. A sziget területe 96,5 hektár, hossza 2,5 km. A XII. században szerzetesek otthona volt. A török uralom idején épületeinek nagy része elpusztult. 1908-ban közkertté nyilvánították. A Tanácsköztársaság idején (1919) nyitották meg a nagyközönség számára. Itt található az első feltárt magyar kertművészeti emlék is, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert. A sziget nagy kertészeti rendezése 1911-ben kezdődött. Növényritkaságai közül említést érdemel a szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a 140-150 éves platánfák. Az 1920-as években 6 km hosszú sétautat építettek. A szigeten lóvasút közlekedett, majd 1925-ben megindult az első autóbuszjárat. A szigetet két oldalról lehet megközelíteni, északon az Árpád hídról, délen pedig a Margit hídról. A szigetre ezenkívül kishajóval is eljuthatunk. A korlátozott autóforgalom, s így a jó levegő miatt kedvelt pihenő- és sétálóhelye a fővárosiaknak. Számos sportlétesítményt, illetve sportolásra alkalmas területet is találunk itt. A Városliget A főváros legnagyobb parkja. Területéről első okmányszerű adatok a tatárjárás idejéből valók, 1298 után több ízben volt az országgyűlés színhelye, és feltehető, hogy Mátyás király vadászkertként használta. 1514-ben itt volt Dózsa Györgynek, a parasztfelkelés vezetőjének szállása. 1799-ben Batthyány József a mocsaras területen tavat és két szigetet létesített. Ma az egyik szigeten a Széchenyi-fürdő helyezkedik el, a másikon a Vajdahunyad vára. Történetében kiemelkedő esemény a magyar állam megalakulásának 1000. évfordulójára rendezett millenniumi kiállítás (1896).

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án (Mika Sándor fordítása). A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait. I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg. V. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet. VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. VII. Vád alá helyezni, letartóztatni s fogva tartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt vagy végrehajtat; viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskednie kell - s ha ellenállást tanúsít, bűnösnek vallja magát vele. VIII. A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapít meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében. IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. X. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. XII. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé; e karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére e karhatalom rábízatik. XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani. XIV. A polgároknak saját személyükben vagy képviselők útján joguk van e közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. XV. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni. XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs. XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.

B Bárfy Antal Berda József Berendy Pál Berzi Sándor (labdarúgó) Bodrogi Gyula Bokros Birman Dezső Bundzsák Dezső C Csordás Lajos D Dobó Zoltán F Fábián Tibor (labdarúgó) Farkas János (labdarúgó) Fenyő Miklós Fister Ferenc G Gass István Géczi József H Híres Gábor Horn Gyula I Ihász Gábor (énekes) Ihász Kálmán Illovszky Rudolf Illyés Gyula Izsó Ignác J Jenőfi Jenő Juhár Tamás K Kaffka Margit K folyt. Kántor Mihály (labdarúgó) Kárpáti Béla (labdarúgó) Kassák Lajos Kiss László (labdarúgó, 1956) Komjáti András Konfár Gyula Kovács Béla (politikus, 1960) Kovalik Ferenc L Lakinger Lajos Lenkei Sándor M Machos Ferenc Mathesz Imre Mészáros Ferenc (labdarúgó, 1950) Mészöly Géza (labdarúgó) Mészöly Kálmán Molnár Dezső Moór Ede Müller Sándor (labdarúgó) O Obersovszky Gyula Orth György P Pál Tibor Papp László (ökölvívó) Plattkó Ferenc Polgár Tamás Puskás Lajos (labdarúgó) R Radics Béla Raduly József S Sárosi László (labdarúgó) Szentmihályi Antal Szepesi György Szilágyi Gyula (labdarúgó) T Takács József (labdarúgó, 1904) Tamás Gyula Tatay Sándor Tátrai Tibor Teleki Gyula Tétényi Pál Tichy Lajos Tóth Bálint (labdarúgó) Tóth József (politikus) Török Péter (labdarúgó) V Vámos Miklós Vámosi János Várady Béla Vedres Márk Vidáts Csaba W Würtz Ádám Z Zombori Sándor Zvara József

1000 Tea Szaküzlet és Teázó Budapest, V., Váci u. 65 Tel.: 337-8217 http://www.1000tea.hu Aroma Teaház Budapest, XIII., Pozsonyi út 5. Big Ben Teaház Budapest, V., Veres Pálné u. 10 Tel.: 317-8982 http://www.bigbenteahaz.hu CD-Fű Teázó és Kultúrpince Budapest, V. Szerb u. 15., Fejér György u. 1. Tel.: 268-9207 Darjeeling Teaház Budapest, VII., Wesselényi u. 47. Tel.: 342-2140 http://www.darjeelingteahaz.hu Demmers Teaház Westend City Center 1062 Bp, Váci út 1-3. (belsô cím: Kosztolányi Dezsô Nkrt. 36.) Tel.: 20 499 88 14 Demmers Teaház Arena Plaza 1087 Bp, Kerepesi út 9. (belső cím: F044) Tel.: 20 499 88 06 Webshop: www.demmers.hu E-mail: demmers.teahouse@gmail.com Demmers Teaház Budapest, II., Fény utca 1. Tel.: 345-4275 Első Pesti Teaház Budapest, XIII. Katona József u. 5. Tel.: 359-3028 http://www.elso-pesti-teahaz.hu/index.php?cPath=1 Farkas Teaház és Teakereskedés 1042 Budapest, Szent István tér 3. Tel.: 369-2737 http://www.farkasteahaz.hu Green Tea Budapest, V. Fehérhajó utca Hanami Teaház 1050 Budapest, Királyi Pál u. 9. http://www.hanami-teahaz.hu Kretek Teaház Budapest, VII. Rottenbiller u. 5/b. http://www.indonezteahaz.hu/ Tel.: 479-0955 Litea Könyvesbolt és Teázó Budapest, Hess András tér 4. Tel.: 375-6987 Montázs Teaház és Galéria 1064 Budapest, Vörösmarty u. 75. Tel.: 269-3913 E-mail: info@montazsteahaz.t-online.hu Nyitva tartás: hétfőtől szombatig 12:00-22:00 Mozaik Teaház Budapest, VII., Király u. 18. www.mozaikteahaz.hu Podma Café Budapest, VI., Podmaniczky u. 14 Tel.: 302-5674 www.teazo.hu Prága Kávéház és Teázó 1080 Budapest, Baross u. 8. Tel.: 486-1937 Soter klub 1001 éjszaka Teaháza 1060 Budapest, Dessewffy u. 53. Tel.: 06-70-331-8186 http://www.soter-klub.hu/kepek.phtml Tantien Kávé és Teaház 1023 Budapest, Vidra u. 2. Asztalfoglalás: 315-0044 http://www.chowgar.hu/tantien/tea.html Teapalota a Potalához Budapest, VI. ker. Jókai utca 20. (Lovag utca sarka) Tel.: 354-1453 http://www.potalateapalota.hu Teatrum Teaház Budapest, VI. ker. Hegedű u. 6. Tel.: 3220-747 http://www.teatrum.fw.hu Tündérkert Teázó és Étterem Budapest, VIII., Üllői út 36 - József krt. 87. Vörös Oroszlán Teaház Budapest, VI., Jókai tér 8. Tel.: 269-0579 http://www.vorosoroszlanteahaz.hu Vörös Oroszlán Teaház Budapest, VI., Ráday u. 9. Tel.: 215-2101 Vörös Oroszlán Teaház Budapest, XI., Villányi út 12. Tel.: 279-1133 E-mail: villanyi@vorosoroszlanteahaz.hu WabiSabi Reform Étterem és Teázó Budapest, XIII., Visegrádi u. 2. Tel.: 412-0427 Zöld-Kék Te-a-ház Budapest, VII., Dohány u. 16-18. fszt. Tel.: 322-6427 Zöld Teknős Barlangja Teaház 1066 Budapest, Jókai u. 14. Tel.: 302-0024 http://www.zoldteknosbarlangja.hu

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része. Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget. Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában. Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós stílusú épületek. A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Memento Park, és az Iparművészeti Múzeum. Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri fesztiválok, koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények: a Budapesti Operettszínház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Pesti Vigadó, a Radnóti Miklós Színház, és a Vígszínház. Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvárak: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Kulturális eseményekben a legnagyobb kulturális események közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapest Parádé, Budapesti Őszi Fesztivál. A Magyar Tudományos Akadémia Szarvas Gábor mellszobrával Budapest egyetemei: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Óbudai Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Budapest főiskolái: Budapesti Gazdasági Főiskola, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Általános Vállalkozási Főiskola, Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapesti Kommunikációs Főiskola, Budapesti Kortárstánc Főiskola, IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola, Gábor Dénes Főiskola, Harsányi János Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Pünkösdi Teológiai Főiskola, Rendőrtiszti Főiskola, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Zsigmond Király Főiskola. Budapest templomai és egyházi létesítményei: Belvárosi ferences templom (V., Ferenciek tere), Belvárosi plébániatemplom (V., Március 15. tér 2.), Deák téri evangélikus templom (V., Deák Ferenc tér 5.), Dohány utcai zsinagóga, Kálvin téri református templom (IX., Kálvin tér), Mátyás-templom (I., Szentháromság tér), Szent István-bazilika (V., Szent István tér), Szerb templom (V., Szerb u. 2–4.), Budapestet gyakran emlegetik mint fürdőváros, hiszen számos gyógyító hőforrás tör fel a föld mélyéből a város különböző pontjain. Ezeket a forrásokat már hosszú idők óta tisztelik és hasznosítják a város lakói, hiszen természetes ásványianyag tartalma sokféle panasz enyhítésére szolgálhat. Kiemelhető a reumás és orthopédiai problémák kezelkésére, valamint az asztmás és légúti panaszok enyhítésére szolgáló vizek. [28]A leghíresebb fürdők, melyeket a külföldről Budapestre látogatók is szívesen látogatnak a következők: Széchenyi gyógyfürdő, Rudas gyógyfürdő, Dandár Gyógyfürdő, Gellért gyógyfürdő, Király Gyógyfürdő, Dagály Gyógyfürdő, Lukács Gyógyfürdő. Valamint következő strandok és egyéb fürdők állnak még a budapestiek rendelkezésére: Pesterzsébeti Fürdő, Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, Csillaghegyi Strand, Csepeli Strand, Palatinus Strand, Paskál Strandfürdő, Pünkösdfürdői Strand, Római Strandfürdő, Aquaworld – Vízibirodalom. Budapestnek több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen: ilyen a Váci utcának a Ferenciek terétől a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel. Budapesten találhatóak Magyarország központi sportlétesítményei, köztük a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna. A rendszerváltás óta átalakult a város amatőr sportélete. A korábban nagyszámú sporttelep, vállalati sportpálya nagy része megszűnt, helyüket többek között bevásárlóközpontok vagy benzinkutak foglalták el. A megmaradt sportegyesületek mellett megjelentek viszont a nagy utcai tömegrendezvények, versenyek, amelyek budapestiek tízezreit mozgatják meg egy-egy hétvégén. Budapesten rendszeresen találkoznak a világ sportolói valamely nemzetközi sporteseményen. A város agglomerációjában lévő Mogyoródon található a Hungaroring, a Formula–1 magyar nagydíj helyszíne. A budai hegyvidék igen kedveltek a túrázók körében, megfelelő időjárás esetén élénk téli sportélet zajlik a hegyoldalakon. Az észak-budai Duna-part a vízisportok központja.

A parlament a francia parler („beszélni”) szóból származik. Eredetileg a középkori Franciaországban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek (1789-ig). Innen került át a a kifejezés Angliába, ahol a 15. században az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott. A modern államokban a törvényhozó testületet jelenti. A parlament egyfajta szinonimájaként használható az „országgyűlés” szó is, noha ezzel elsődlegesen a magyar parlamentre utalunk. A parlament a képviseleti rendszer intézménye, amelynek jogköre koronként és országonként különbözik. Az egykamarás parlament (mint például a jelenlegi magyar Országgyűlés) közvetlenül alkot törvényeket. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A kétkamarás parlament bonyolult képviseleti rendszer terméke, amelyben az alsóház, illetve felsőház választása és összetétele eltérő lehet. Az alsóház által elfogadott törvények a legtöbb kétkamarás rendszerben a felsőház elé kerülnek további megvitatásra. Az alsóház (képviselőház) és a felsőház (szenátus) elnevezése történelmileg és országonként eltérő lehet. Ország Intézmény neve Épület neve Megjegyzés Amerikai Egyesült Államok Congress (Kongresszus) két kamarája: House of Representatives (Képviselőház) és Senate (Szenátus) Capitolium Dánia Folketing Christiansborg palota Egyesült Királyság House of Commons (Képviselőház) és House of Lords (Lordok Háza) Westminster Hall 1999 októberétől néhány kivétellel a Lordok Házában sem születési előjogokkal rendelkező főnemesek ülnek, a kamara reformja folyamatban van. Feröer Løgting Az egyik legősibb a világon Franciaország Assemblée Nationale (Nemzetgyűlés) és Senate (Szenátus) Palais Bourbon Horvátország Szábor Izrael כנסת (Knesszet) Nincs alkotmány, nincs egységes törvényhozás Izland Alþingi a világon elsőként, 930-ban hozták létre Japán Képviselőházból és a Tanácsosok Háza Kanada House of Commons (Képviselőház) és Senate (Szenátus) Parliament Buildings Laosz Szapha Heng Szat Lengyelország Zgromadzenie Narodowe (Nemzetgyűlés), két kamarája: Szejm és Senat (Szenátus) Litvánia Seimas Magyarország Országgyűlés Országház Mongólia Nagy Népi Hurál Németország Két kamara: Bundestag (1945-ig Reichstag) és Bundesrat Reichstag Az épület 1933-ban majd 1945-ben leégett. 1990-ig üresen állt, majd a német egyesülést követően újjáépítették. Norvégia Storting Oroszország Федеральное Cобрание (Szövetségi Gyűlés), két kamarája: Дума (Állami Duma) és Совет Федерации (Szövetségi Tanács) Spanyolország Cortes Generales Palacio de las Cortes és Palacio del Senado Az alsóháznak és a felsőháznak külön székhelye van. Svédország Riksdag Szlovákia Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Törökország Török Nemzeti Országgyűlés Ukrajna Rada

Budapest nagyvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt.[22] A főváros ipara a virágkorát leginkább a kiegyezéstől az első világháborúig élte. A két világháború között a trianoni békeszerződés, illetve az ország nagy részének elvesztése, később a Nagy gazdasági világválság nehezítette a fejlődést. A második világháború után egy rövid kezdeti fellendülést követően azonban az 1960-as évektől megkezdődött a főváros ipari súlyának fokozatos visszaesése. Ez a tendencia az 1990-es évek elejétől egyre erősödött. A budapesti ipar ebben az időben látványos méretű szervezeti átalakuláson ment keresztül: sorra szűntek meg, vagy váltak szét kisebb egységekre nagy múltú, sok esetben egykori világhírű cégek (Ganz–MÁVAG, Óbudai Hajógyár, Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár, Láng Gépgyár, Csepel Művek, Ikarus. Orion, Magyar Optikai Művek, Mechanikai Művek stb.) Az Országház ülésterme A rendszerváltás után a szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén. Térségében a legkisebb a munkanélküliség és a legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem. Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Chinoin, Richter Gedeon. A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Aegon, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját. A főváros a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra. A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum [23] alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky Frigyes báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.[24] A Podmaniczky Program 130 projektet tartalmaz. Ezek közül a szerzők lehatároltak egy 101 programelemből álló Magprogramot, amit úgy tekintettek, hogy mindenképpen megvalósítható a fejlesztési periódusra rendelkezésre álló 490 milliárd forintos fővárosi önerő felhasználásával. A tényleges fejlesztési költségvetést azonban a Podmaniczky Programtól függetlenül fogadta el a főváros. A kiválasztott 23 kulcsprojektet az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési alapjai igénybevételével kívánja a főváros finanszírozni.[25] A revideált költségvetési lista alapján (a fővárosi önerőt tekintve) az élen a metróépítés (97,4 milliárd forint – 20%), a leginkább kátyúzást jelentő útfelújítások (81,5 milliárd forint – 17%), és a csepeli szennyvíztisztító és kapcsolódó beruházásai (59 milliárd forint – 12%) állnak.[26] A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomórészben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt sokszor nehéz megvalósítani. Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti. Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-ás autóút, melynek teljes kiépítése után a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás. Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Becslések és szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt A Belvárostól 15 kilométerre lévő Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 1950. május 7-én adták át a forgalomnak. 1985-ben (Ferihegy 2A) majd 1998-ban (2B) megnyitották az új terminálokat. Ezt követően Ferihegy 1-et – teljes felújítás után – 2005. szeptember 1-étől a fapados járatok vehették birtokba. Jelenleg a Ferihegy 2 A terminálja a schengeni gépek le- és felszállóhelye, a B terminál pedig a nem-schengeni légitársaságoké. Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 3 metróvonal, 4 HÉV-vonal, 29 villamosjárat[27] és több mint 200 autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a sikló, libegő, fogaskerekű vasút, keskenynyomtávú gyermekvasút és kishajó. Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet. A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő InterCity járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban: Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Déli pályaudvar. A Duna főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A pesti és budai oldalt, illetve a Csepel-szigetet 11 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett.

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal. A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett megosztott forrás, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros. A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is. A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, mely a törvény szerint a főváros feladata, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozik, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is. Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket. A főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben, 5%-os bejutási küszöb mellett. A főváros polgárainak kell a legtöbb szavazólapot kitölteniük a helyi önkormányzati választások során, szám szerint négyet: főpolgármester-jelöltre, polgármester-jelöltre, a lakóhelyüket a kerületben képviselő egyéni képviselőjelöltre, valamint a Fővárosi Közgyűlésbe bejuttatni kívánt párt, civil szervezet listájára kell szavazniuk. Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely hagyomány azóta sem változott. 1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten. 1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre. Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására.[13] Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer) A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében. Budapest belsőbb kerületeinek történelmi városrészei a következők: Budán a Vár, Tabán (I.), Víziváros (I/II.), Krisztinaváros (I/XII.), Gellért-hegy (I/XI.), Országút (II.), Óbuda (III.), Pesten pedig a Belváros, Lipótváros (V.), Az egyik megváltoztatott nevű tér (Roosevelt térről Széchenyi István térre) a lánchíd Pesti hídfőjénél a Gresham-palota előtt, a háttérben a Szent István-bazilika Terézváros (VI.), Erzsébetváros (VII.), Józsefváros (VIII.), Ferencváros (IX.). A külső kerületek városrészeinek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest (IV.), Pestszentlőrinc (XVIII.), Kispest (XIX.), Csepel (XXI.), Soroksár (XXIII.) stb. Budapest fennállása óta összesen hétszer esett át nagyobb közterület átnevezési kampányokon, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen jelentősebb politikai vagy történelmi változáshoz, eseményhez kapcsolódnak. A fővárosban a XX. században történt utcanév-változások harmadik nagy korszakának a kommunista hatalomátvétel óta a rendszerváltás utáni tekinthető. Az akkoriban még markánsan antikommunista SZDSZ vezette Fővárosi Közgyűlés száműzte az egykori Kádár korszak ideológiájának jelképeit, szobrait és neveit a budapesti utcákról és terekről. Többek között így lett a Népköztársaság útjából Andrássy út, a November 7-e térből Oktogon, Marx térből Nyugati tér, a Lenin körútból Erzsébet és Teréz körút. Vörös hadsereg útjából a külső Üllői út és Hűvösvölgyi út, Felszabadulás térből Ferenciek tere, Engels térből Erzsébet tér, Élmunkás térből Lehel tér, Dimitrov térből Fővám tér, a Mártírok útjából Margit körút, a Majakovszkij utcából Király utca, Münnich Ferenc utcából Nádor utca, a Kun Béla térből Ludovika tér, Szakasits Árpád utcából Etele út, a Hámán Kató utcából Haller utca, a Fürst Sándor utcából Hollán Ernő utca, a Sallai Imre utcából Tátra utca, Néphadsereg utcából Falk Miksa utca, Zalka Máté térből Liget tér, Landler Jenő utcából István utca, a Vörös fény utcából Nemes utca stb. Ezt – a sokáig utolsó – átnevezési hullámot később csupán apróbb változtatások követték. A korábbi SZDSZ-t váltó Fidesz-KDNP vezetés döntéseként Budapest számos közterületének megváltozott a neve 2011 tavaszán. Az első módosítás a Ferihegyi repülőteret érintette, amelynek neve március 25. óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt követte április végén – a jelentősebbek közül említve – a Moszkva térről Széll Kálmán térre, a Köztársaság térről II. János Pál pápa térre, a Roosevelt térről Széchenyi István térre, a Lágymányosi hídról Rákóczi hídra való átnevezés. Más átnevezések jórészt a Tanácsköztársaságban, a kommunista mozgalomban és az ellenállásban szerepet játszó személyiség nevét váltották fel[forrás?] többek közt Sinkovits Imre, Domján Edit, Romhányi József, Simándy József, valamint az Aranycsapatból ismert Hidegkuti Nándor és Zakariás József tiszteletére. Egyes – addig névtelen – helyszínek ugyanakkor nevet kaptak, így a Margit híd budai hídfőjénél található közterület az Elvis Presley tér nevet vette föl, az énekesnek az 1956-os forradalom melletti kiállására emlékezve, egy XVII. kerületi tér pedig Wass Albert nevét kapta meg. A tíz kerületben 26 közterületre kiterjedő átnevezések legfőbb indoka az volt, hogy „a múlt rendszer által preferált nevek 21 évvel a rendszerváltás után kevéssé elfogadhatók” (jóllehet a Köztársaság tér átnevezését ez nem indokolja).[15][16][17] Az átnevezések az utóbbi hónapok Budapestet érintő intézkedései közül a legnépszerűtlenebbnek bizonyultak: a Policy Solutions kutatásában szereplő mindegyik átnevezést elutasította a budapestiek többsége.[18] A Moszkva tér átnevezését az orosz külügyminisztérium is nehezményezte,[19] a Népszava tudomása szerint pedig Roosevelt unokája levélben fordult Tarlós Istvánhoz, csalódottságát kifejezve.[20] A 3-as metró Ferenc körút megállója és a négyes-hatos villamos Üllői út megállója egyúttal a Corvin negyed nevet kapta a nem sokkal korábban átadott Corvin sétány városnegyed tiszteletére (ennek költségeit az ingatlantulajdonos viselte); a Stadionokat pedig a Puskás Ferenc stadionra nevezték át. Összesen 18 állomás neve változott meg, több mint nyolcvan viszonylatot érintve. A közterületek nevének módosítása mellett építkezés, megállóhely-áthelyezés, valamint az APEH nevének változása (NAV) indokolta az átnevezéseket.

A Budai várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel.[2] Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. A Budai várnegyed vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy – hivatalos névként is – Vár. E két utóbbit azonban nem árt egyértelműsíteni, hiszen szűkebb értelemben olykor csak a Budai várnegyed déli felét alkotó Budavári Palotát értik rajta. Ugyanúgy, ahogy a Budai várnegyed kifejezés alatt is olykor csak az északi részt, a történelmi lakónegyedet értik. 1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint “pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már. 1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat. 1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni. 1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült. 1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta. 1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet. Lásd még Buda ostromai. 1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686.szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be. 1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát. 1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették. A várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Északról, a Széll Kálmán tértől a 16-os, 16A, valamint a 116-os busszal, vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os busszal valamint a siklóval és a Toldy, illetve az Egyetemi Katolikus Gimnázium, valamint a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni. A Budai várnegyed alatt kiterjedt barlang- és pincerendszer húzódik meg, amelyet a második világháború alatt kórháznak és raktárnak használt a német és a magyar hadsereg. A barlangrendszer egyik fő lejárata az Úri utcában található, és Budavári Labirintus néven mint egyedülálló turisztikai látványosság a megadott időpontokban egész éven át látogatható.